[CC-Hungary] Magyar oldal külföldi szerveren

Kis Janos Virnet Budapest johannes at mail.datanet.hu
2006. Aug. 11., P, 07:13:17 CEST


Nos akkor amirol tudok, az elsosorban gyakorlat:

1. Települescimerek eseteben a haszonszerzés, 
illetve az a megkotes a jelenlegi onkormayzati 
gyakorlat szerint, hogy illusztráéciós legyen es 
ne fennsegjelveny, azaz fennahtosagi jelveny. 
Magyarul, ha csinalok egy oldalt, amiben xyvaros 
törtenetet dolgozom fel, es oda felkerulnek a 
törtenelmi es nem tortenelmi cimerei, akkor 
megtehetem. De ha csinalok egy oldalt, ami neveÉ 
xy varo weboldala, akkor minimum az onkormanyzat 
engedelyet kell kerni. Kistelepulesek pedig 
semmivel sem torodnek, csak a haszonszerzessel. 
Azaz triko bogre stb engedelykoteles.

2. Történelmi cimerek eseteben is lehet gond, ha 
annak eredetijet birtoklo mondjuk könyvtar a 
szerzõijogiszabarablo kategoriaba tartozik. Akkor 
a birtoklas jogan kerhet jogdijat. Pld:a cimer a 
Louvre-ban van, es mondjuk annak jogat Billy 
Gates megvette. Akkor o kerhet. Vagy az NHK ha a 
sixtusi kapolna falan levo papai cimert mutatod 
be, mert ovek 99 evre a jog amiert helyreallitottak. SZoval bonyolult.

3. A cimerek közhatalmi jelvenyek. Igy a szerzõ 
nem rendelkezhet hasznalaukrol. Bar van eltero 
gyakorlat, mert peldaul van olyan ország ahol 
azelõ szerzõnek vag jogutodnak a himusz eloadasa 
utan is jogdijat fizetnek. Itthon ilyen nincs a 
joggyakorlatban. Illusztrációs jelleggel felhasználhatóak. lásd az 1-pont.

4. Ceglogok: a nemzetkozi gyakorlat szerint 
minden tovabbi nelkul felhasználohatóak, ha az 
anyagban megemlitesre kerül: a xz vedjegy vagy 
logo a zx cog bejegyzett logoja vedjegye. A 
magyar gyakorlat ha ez egyertelmu akor nem teszi 
ezt kötelezove. Jomagam rendszeresen használok 
ilyett vikk illusztrációket, amikor maguk a cegek 
adjak ide jó minõségben. És nem is kerik, a TM 
vagy (C) feltunteteset a roluk levo cikkben. 
Eddig ezt együl a Walt Disney kerte egy rola szóló cikk illusztációinal.

5. Joghatósag: A joghatósag ketféle. Az egyik 
melyik ország domain felségterületen van, peldaul 
a .HU domain az magyar igy a magyar jog szerint 
múködik. A masik a fizikai joghatósag, hogy a 
szerver hol van. A beke akkor szokot lenni, ha 
mindkettõnek megfelel. A nemzetközi .org .net. 
int domainek eseteben a fizikai joghatósagot 
veszik alapul. Pontosabban bamilyíen orszag 
ugralhat, hivatalosan csak jogsegely egyezmény 
esetében is csak azottani birosag segitsegevel 
lephet fel. Az mas kerdes, ha a tartalom 
felrakojat elkapjak, akkor felelossegre 
vonhatjak. De a tartalmat csak a szervert 
fizikailag befogado orszaggal egyutt tudjak 
legalisan befolyasolni. Mondjuk ha zulukaffer 
alsorol kapok egy levelet, hogy John Makaba cikke 
serti az o hasfajasait es szedjem le, vagy 
leszedem, vagy nem. Ha nem, akkor o a magyar 
allamhoz fordulhat, aki vagy lep, vagy nem. Ha 
nem lep, akkor csak nekem nem ajanlatos abba az 
orszagba menni. Ha lep, akkor a magyar birosag 
dontese es a pillanatnyi diplomaciai kapcsolatok 
erdeke a mervado.(lasd Magyar Kormány- szlovak 
antoimagyar video esete, de ugyanezvonatkozik a 
ygakorlatban a szerzoi jogra is). A tapasztalat 
szerint a Internet egy semleges jogter, ahol 
kialakult jogi gyakorlatok vannak, es vannak 
országok, azaz domain fennhatósági területek , 
ahol a nemzeti jog ervenyesul. Megjegyzendõ 
vannak olyan nemzeti domainek - peldaul mi 
hasznájuk a cc azaz a Kokusz szigetek domainjet, 
ahol angol a domain kezelo, de a gyakorltban 
semmilyen nemzeti jog nem ervenyesul, csak a 
fizikai fennhatosag, azaz hol van a szerver. Az 
mindig az ebszolut, hiszen csak igy lehet 
hatekony jogi intezkedest tenni ellene. Ha az adott országnak is erdeke.

jh




További információk a(z) Cc-hungary levelezőlistáról